A szegény ember kertjében egy óriási sütőtök terem, melyet a királynak akar ajándékozni, a fuvaros nagyon drágán vállalja, hogy felviszi Budára. A király fejedelmi jutalomban részesíti a szegény embert és még a fuvaros ökreit is neki adja. A fuvaros megkapja a hatalmas tököt, amiért 1000 tallért kér Mátyás király, és azt is ajándékba adja a szegény embernek.

Mátyás álruhában járja az országot, s éjszakára betér a falu kovácsához, aki, bár szegény ember és nincs hitele a kocsmárosnál, ezért zálogba adja egyetlen dolmányát, hogy illendően megvendégelhesse. A király meghívja vendéglátóját Budára azzal, hogy keresse ott „Mátyás kovácsot”. Budára megy a falusi kovács, amikor a budai vásár van, s igen elámul, mert volt vendége maga a király, s ott ő fogadja illendően, a saját dolmányát is neki adja, sőt a jelen lévő nemes urakat is erre biztatja (akik később a kovácstól visszavásárolják a dolmányaikat).

Mátyás udvarába sokan érkeznek, hogy felajánlják különleges szolgálataikat. Ki a festést, szobrászatot, zenét, ki a borsóhajigálást ajánlja a királynak, de mindet elbocsátja, kegyelemben csak a bolondot tartja meg, aki elmeséli, hogyan került a király szolgálatába.

Vízkereszt napján felkeresik Mátyást hívei és ajándékokkal kedveskednek neki. Galeotto Marzio csak a tollát (azaz az írásait) tudja felajánlani neki, de Mátyás szerint ez a legmaradandóbb ajándék.

Mátyás találkozik egy őszhajú öreggel, aki valamikor régen a katonája volt. Három kérdést tesz fel neki, a furfangos válaszok értelmét pedig a király három kísérőjének kell megfejtenie. Az öreghez fordulnak segítségért, aki jó pénzért elárulja a válaszokat, vagyis megfeji a három bakkecskét.

  A gömöri urak a király tiszteletére rendezett lakomán nem hajlandóak a jobbágyok egészségére inni. Mátyás elhatározza, hogy megleckézteti az urakat. Reggel kiküldi őket a szőlőbe kapálni, hadd tudják meg, mi az a kapálás! Az urak egész nap dolgoznak, este már isznak a jobbágyok egészségére is.

Mátyás király álruhában panasznapkor érkezik Kolozsvárra. Meglepődve tapasztalja, hogy senki sem panaszkodik. Aki panaszkodni mer, azt a bíró ott fogja fát vágni. A „nagy orrú” is erre a sorsra jut. Mátyás egész nap dolgozik, de fizetséget nem kap. Az egyik farönkbe belevési a nevét. Amikor kiderül, hogy ő a király, a bíró térden csúszva kér bocsánatot. Büntetésként a bírónak fát kell vágnia a szegények számára, majd amikor panaszkodik, hogy megfájdult a háta, „megkenegetik” mogyorófa-vesszővel.

Az együgyű plébános helyett a kántor felel meg a király furfangos kérdéseire. Jutalmul azt kéri a kántor, hogy a cinkotai icce nagyobb legyen, mint máshol. A király a jutalmat megtetézi arany pénzzel töltött korsóval.

  Beatrix királyné Mátyás távollétében igazságot tesz két vitatkozó koldus között az egyikük szamaráról. A király megharagszik, hogy távollétében törvényt hozott, pedig az egyedül a király joga. Ezért elküldi a királynét a palotából, azzal a feltétellel, hogy onnan csak egy valamit vihet magával, amit a legjobban szeret. Mátyás másnap kunyhóban ébred, a királyné őt vitte el.

Az álruhás Mátyás Budára rendeli a szegény embert, kutyát árulni. Az jó áron eladja az ebeket, mert Mátyás vesz magának egyet, s az urak is követik a példáját. A fukar gazda is szeretne sok pénzt kapni a kutyákért, ezért eladja mindenét, még a házát is pénzzé teszi, s azon kutyákat vásárol. Budán azonban keserűen tapasztalja, hogy „egyszer volt Budán kutyavásár”.