Mátyás király álruhában panasznapkor érkezik Kolozsvárra. Meglepődve tapasztalja, hogy senki sem panaszkodik. Aki panaszkodni mer, azt a bíró ott fogja fát vágni. A „nagy orrú” is erre a sorsra jut. Mátyás egész nap dolgozik, de fizetséget nem kap. Az egyik farönkbe belevési a nevét. Amikor kiderül, hogy ő a király, a bíró térden csúszva kér bocsánatot. Büntetésként a bírónak fát kell vágnia a szegények számára, majd amikor panaszkodik, hogy megfájdult a háta, „megkenegetik” mogyorófa-vesszővel.

Az együgyű plébános helyett a kántor felel meg a király furfangos kérdéseire. Jutalmul azt kéri a kántor, hogy a cinkotai icce nagyobb legyen, mint máshol. A király a jutalmat megtetézi arany pénzzel töltött korsóval.

  Beatrix királyné Mátyás távollétében igazságot tesz két vitatkozó koldus között az egyikük szamaráról. A király megharagszik, hogy távollétében törvényt hozott, pedig az egyedül a király joga. Ezért elküldi a királynét a palotából, azzal a feltétellel, hogy onnan csak egy valamit vihet magával, amit a legjobban szeret. Mátyás másnap kunyhóban ébred, a királyné őt vitte el.

Az álruhás Mátyás Budára rendeli a szegény embert, kutyát árulni. Az jó áron eladja az ebeket, mert Mátyás vesz magának egyet, s az urak is követik a példáját. A fukar gazda is szeretne sok pénzt kapni a kutyákért, ezért eladja mindenét, még a házát is pénzzé teszi, s azon kutyákat vásárol. Budán azonban keserűen tapasztalja, hogy „egyszer volt Budán kutyavásár”.

  Mátyás király eldicsekszik Burkus királynak a mindig igazat mondó juhászával. Burkus király fogadást ajánl Mátyásnak, hogy hazugságon kapja a juhászt, vagy ha nem, akkor Mátyásnak adja a fele országát. Burkus király lánya elkéri az aranyszőrű bárányt a juhásztól, aki bevallja a királynak, hogy elcserélte azt egy fekete bárányra (=Burkus király lányára). Mátyás megnyeri a fogadást, és a kapott fél országot a juhásznak adja, aki feleségül veszi Burkus király lányá